Márton-napi fénymenet margójára

Share

Immár 5. alkalommal, az Innovatív Oktatásért Egyesület és a Mikó Óvoda szervezésében, világítják be az apró lámpások fényei a Kolozsvári Sétateret Márton-nap alkalmából.

A Márton-napi hagyományok szász területen honosak, azonban a rendezvény üzenete mindig aktuális témát helyez előtérbe: az önzetlen jóságot, a nagylelkűséget, a szerénységet. A gyerekek által készített lámpások fényei is ezt az üzenetet hordozták.

Egykoron a Márton-nap a mezőgazdasági munkák befejezését jelentette, s a karácsonyi böjti időszakot megelőzően lakomákat, táncos mulatságokat tartottak. A Kolozsváron zajló fénymenet résztvevőinek is lehetősége volt táncot járni, valamint a zsíros kenyér teával is gyorsan fogyott ezen a novemberi estén.

 

A rendezvény ez alkalomból a kaszinó bejáratánál a Nagylelkűség formái címmel fénykép kiállítással bővült.

A Márton-napi fénymenet számokban:

  • 1 ló és 1 lovas

  • 3 liba

  • egy tucat zenész és önkéntes
  • ~1600 résztvevő
  • 20 intézmény képviselői: óvodás csoportok, elemi osztályok
  • 20 kg zsír
  • 50 db kenyér
  • 250 liter tea

Köszönjük a részvételt, köszönjük partnereinknek a Petry és Culina Nostra cégeknek a lakomához nyújtott támogatást, a Szilaj Lovastanyának az állatok jelenlétét, Antal Csanád és zenekarának, valamint a Kallós Zoltán Népzene Iskola diákjainak a hangulatteremtő muzsikát. Továbbá köszönjük a támogatást a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak.

Ausztrália

Share
Ezen a héten Ausztráliába kalandoztunk. Felfedeztük izgalmas tájait és állatvilágát. Lesetár Dávid Egy ausztrál állatmese című történetén keresztül ismerkedtünk meg a kenguruval, koalával, mindenki kedvencével a kacsacsőrű emlőssel, a dingóval és a galléros gyíkkal. A kengururól egy verset is tanultunk:
Szuhanics Albert:
Kengurudal
Volt egyszer egy kenguru,
Sosem volt ő szomorú.
Tele volt az erszénye,
Pénzt nem rakott beléje.

A kisfia ott lakott,
Állandóan matatott.
Mégsem bánta mamája,
Büszke volt a fiára.

Készítettünk a héten kengurut, mely az ausztrál sivatagban ugrált, koalát papírtányérból és kidíszítettük a Máté által hozott fosszíliákat, melyeket gondosan gyűjtött össze. A nagy hőségre való tekintettel jókat pancsoltunk az udvaron. Pénteken diafilmet is néztünk az ausztráliai állatokról, a gyerekek ügyesen felismerték őket.

Utazás a sarkvidékeken!

Share

Ugyan még messze van a tél, de mi a héten nagyon hideg helyekre utaztunk el. Képzeletben ellátogattunk az Északi valamint a Déli sarkvidékre.

Megnéztük, hogy melyik hol helyezkedik el. Ezek után beszélgettünk arról, hogy melyik sarkvidéken kik élnek. Megtudtuk, hogy fent északon el az eszkimó. Ismerkedtünk a pingvinekkel is. Egy mese segítségével tudomást szereztünk a pingvinek életéről. Ottó és Leó elmesélték, hogy saját maguk fogják ki a halakat és azzal táplálkoznak, valamint amikor nagy hóvihar közeleg szorosan egymáshoz szorulnak, így melegen tartják egymást.  A pingvinek megmutatták milyen a pingvin tánc, amit közösen el is táncoltunk. Ezután papírból hengereket alkottunk és pingvineket készítettünk. A flúgos pingvin nevű játék sem maradhatott ki a napunkból.
Ahogyan fentebb is említettem beszéltünk az eszkimókról, akikről megtudtuk hogy igluban élnek. Közös munka által megalkottuk mi is a közös iglunkat. 

Az Északi sarkon élő jegesmedvéről sem feledkezzünk meg. Róla is sok érdekességek tudtunk meg. Közösen tanultuk meg a Nemzetközi medve-indulót. 

A hetet egy rövid összefoglalóval zártuk le. A gyerekek ügyességi játékokban vehettek részt. Átküzdötték magukat az óceán hideg vízen, vékony pallón egyensúlyozva. Jeges medvét etettek és hó csúszdán csúsztak majd jeges vízben halásztak.

 

Afrikai utazások

Share

Ezen a héten Afrika különböző részeire utaztunk. Ismeretterjesztő filmet néztünk Afrikáról és érdekességeiről. Láttuk, hogy van sivatag, esőerdő és szavanna is. Beszélgettünk a különböző éghajlatokról és megtudtuk, hogy míg nálunk négy évszak van, ott csak kettő. Egy esős, nedves és egy nagyon meleg, száraz.

Az afrikai emberek életébe is betekintettünk kicsit, egy kisfiú segítségével, aki megmutatta, hogy hol lakik, milyen a háza, mit esznek és mivel játszik. Láthattuk azt is, hogy míg a mi lakhelyeink tégla vagy beton épületek, az övék agyagból épült házikók, továbbá kerítést azért építenek, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól. Ismerkedtünk kicsit a beduin törzzsel is, ennek kapcsán felsoroltuk azt is, hogy milyen törzsekkel találkoztunk még a nyár során. Megtudtuk, hogy állattenyésztésből élnek és sokat vándorolnak. Ruhájuk hosszú köpönyeg, fejüket meg kendő fedi és sátorban alszanak. A gyerekeknek nagyon érdekesnek tűnt, hogy teve tejet isznak és a húsát eszik. Érdekes volt az is, hogy mindent maguknak termesztenek és nem járnak nagy bevásárlóközpontokba vásárolni.

A törzsek és az emberek után beszélgettünk az afrikai szavannák állatvilágáról is. A gyerekek sokat fel tudtak sorolni közülük, meg is néztük őket a rövid filmben. Megemlítettük és el is készítettük az állatok királyát, az oroszlánt, úgy, hogy befestettük a gyerekek talpát és ezúttal azzal pecsételtünk, majd körbe festették a sörényét.

A hét vége fele északabbra utaztunk, hogy egy másik kultúrát is kicsit megismerjünk. Megnéztük az egyiptomi piramisokat és fáraókat, belehallgattunk a zenéjükbe. Magunkat is fáraóvá koronáztuk, majd piramisokat építettünk fa kockákból és műanyag poharakból is. A gyerekek maguknak is ragasztottak utána saját piramist.

Ázsiában jártunk

Share

Az elmúlt héten a távoli Ázsia különböző országaiban kalandoztunk. Hétfőn bejártuk a kontinens tájait. Beszélgettünk az állatvilágáról és tanultunk egy tevés verset is. A vers mellett naplementében sétálgató tevét is ragasztottunk különböző színű papír darabkákból.

Kedden Japánban álltunk meg, ahol megtudtuk hogyan köszönnek és hogyan köszönnek el az eberek egymástól, „Konnicshiwa”, „Sayonara”. Valamint azt is megtudtunk, hogy köszönéskor meghajolnak egymásnak, tiszteletük jeléül. Japánban szó volt a rizs földekről és a sushiról. A gyerekek kipróbálhatták a japánok által használt pálcikákat, úgyhogy anyagból készült sushikat tettek egyik tányérról a másikban.

Szerdán Kína területét fedeztük fel. A napot egy kínai népmesével kezdtünk „Aki elhodrja a hegyet”. Körbejártuk a Kínai nagy falat, a gyerekek fakockákból el is készítették a saját nagy falukat. Ámultan hallgatták, hogy egyes hiedelmek szerint a Kínai nagy fal az Ürből is látszik és réges rég Kína megvédése érdekében építették az ott élő emberek. Szó esett a jellegzetes legyezőről is, melyet a gyerekek kiegészítettek azokkal az információkkal, melyeket már tudtak róla. A nyári hőségben éppen kapóra jött a színes legyező, így gyerekek örömmel elkészítették a saját legyezőiket.

Csütörtökön India földjére érkeztünk. India egyik jelképéről, a páváról beszélgettünk. Elhangzott, hogy mivel táplálkozik és mire használja a színes tollait. A gyerek maguk festhették meg a pompásabbnál pompásabb színes páva tollakat.

A hetet egy izgalmas akadálypályával zártuk. Az első megállónál a gyerekek kézügyességét és türelmét tettük próbára: kínai pálcikával pakoltak át sushikat egyik tányérból a másikba. A második megállónál a gyerekek egyensúlya volt megmérettetve: karikából karikába egy lábon kellett átszökdeli, ezután egy kötélen kellett egyensúlyozni. A harmadik megálló a gyerekek erejét, probléma megoldási képességét és szem-kéz koordinációját mérte fel: kötélre másztak, ezután egy alagúton kellett átjussanak melynek végén egy célba dobó játék várta őket. Az utolsó megálló volt a legnehezebb, amely újból megmérettette a gyerekek szem-kéz koordinációját és figyelmét: színes karikákat kellet rádobjanak különböző távolságban elhelyezkedő oszlopokra. Tovább menve bójákat kellett kikerülniük, úgy hogy egy kis labdát a kezükkel irányítottak. Az utolsó próbatétel egy célba dobó játék volt, ahol a gyerekek egy labdát kellett átdobjanak egy magasan lévő nagy karikán. A gyerekek lelkesen mentek végig és oldották meg az akadályokat, szurkoltak és biztatták egymást.

Már ismerjük Dél-Amerikát is!

Share
Ezen héten Dél-Amerika tájain barangoltunk. Túrázni indultunk az esőerdőkben, izgalmas felfedezéseket tettünk a víz körforgásáról egy önkéntes szobanövény segítségével, elképzeltük, hogy milyen lehet a párás levegőben a hatalmas levelek között bolyongani és színes, érdekes állatokat lencsevégre kapni. Kézlenyomatainkból saját színes papagájokat készítettünk, megkerestük Brazíliát a térképen és a földgömbön és imitáltuk az eső hangjait, eljártuk az esőerdő táncot, és közben tanultunk figyelni egymásra, sokat beszélgettünk az esőerdők jelentőségéről is. Kedden Peruba látogattunk, megismerkedtünk a térképével, a pampákkal és az állatvilágával, lámákat készítettünk fonalból, és egy verset is tanultunk erről a kedves teremtményről:
Jáger László: A láma
A legszebb állat lám, a láma
lobog a szélben pántlikája
robog a pampán pattogón
akár egy őrült patagónde mikor álmos a búrája
nem lobog szélben pántlikája
csak horkol a pampán pattogón
akár egy őrült patagón.

Szerdán az inkák kultúrájával ismerkedtünk, mesét olvastunk a Napisten és az emberek kapcsolatáról. Természetesen a számunkra is sokat jelentő kulturális tényezőt, a kakaót sem hagytuk ki a történetből.

Csütörtökön eső idéző hangszereket készítettünk, majd ki is próbáltuk őket ritmusgyakorlatok keretében, a gyerekek annyira belejöttek, hogy az általuk ismert legtöbb mondókát elzörögtük. Az esőt, ennek ellenére, nem sikerült megidéznünk, de ezt annyira nem bántuk, hisz a hét második felében, újból sokat játszhattunk kint a friss levegőn.

Pénteken perui népművészeti kollázsokat készítettünk, és a hetet egy sivatagi akadálypályával és stafétával zártuk, a gyerekek nagy örömére. Önkénteseinktől is elbúcsúztunk, minden gyermeket megleptek egy különleges képeslappal, melyet emlékbe haza vihettek.
Erik a héten 5 éves lett. Ezúttal is kívánunk neki boldog születésnapot!

Észak-Amerikában kalandoztunk

Share
Az elmúlt héten az észak amerikai kontinenssel ismerkedtünk behatóbban. A hetet a földrész felfedezésével kezdtük, ifjú Kolumbuszokként a térképen és a földgömbön is megkerestük, megvizsgáltuk mi veszi körül, mivel szomszédos, és az Amerikai Egyesült Államok zászlaját is elkészítettük, és az azon található jelképek jelentését is megbeszéltük. Kedden északabbra vándoroltunk, megcsodáltuk a világ legnagyobb vízesését, a Niagarát, ismeretterjesztő filmet is néztünk róla, hogy a gyermekek össze tudják kapcsolni a hallottakat a látottakkal.

Ujjunkkal vízesést festettünk, és egy verset is tanultunk erről a természeti csodáról, amely így hangzik:
Hömpölygő őserő,
sziklákon csörtető,
nagy mélybe zuhanó,
habokban utazó,
mindennél erősebb
ezernyi esőcsepp.
Szerdán a cowboyok világával ismerkedtünk, megbeszéltük miről ismerszik meg a jó cowboy: kalapja és lova van és jól bánik a lasszóval. Lovacskákat készítettünk csipesz cowboyokkal. Csütörtökön betekintettünk az amerikai őslakosok világába, életmódjukkal egy mesén keresztül ismerkedtünk meg, amelyet az alábbi linken megtaláltok:
Kézlenyomatokkal indiánt készítettünk, melyet jellegzetes tollakkal díszítettünk.
Pénteken az előző napi témához kapcsolódva egy indián falu kinézetével, működésével ismerkedtünk egy ismeretterjesztő filmen keresztül. Megbeszéltük, hogy Romániából hogyan juthatunk el Amerikába.
Délutánonként Bea tartott közös gyógytorna foglalkozásokat, melyet a gyerekek nagyon élveztek.
Az önkéntesek ezen a héten is velünk voltak. A gyerekek szívesen játszanak velük, jó barátság alakult ki köztük.

Szil,szál, szalmaszál! Merre jár a Pál?

Share
Az elmúlt héten, a nagy melegben, mi másról is beszélhettünk volna, mint a vízről, a tengerekről és óceánokról. Képzeletben látogattunk oda, megnéztük a térképen, hogy hol helyezkednek el. Közösen beszéltük meg, hogy miket vinnénk magunkkal a hátizsákunkban egy tengerparti kirándulásra és mit egy hegyi túrára.A Csodamalom című mese kapcsán, beszélgettünk arról is, hogy miért sós a tenger vize. Megnéztük az óceán szintjeit és élővilágát is. A szintek ismertetéséhez tintával színeztük a vizet, így különböztettük meg őket. A hatalmas óceánok és tengerek után, egy kisebb vízi világban is elmerültünk, akváriumot készítettünk. Ebbe akasztották be saját készítésű halaikat a gyerekek.
Önkéntesek is érkeztek az óvodánkba az elmúlt héten, Törökországból és Japánból. Őket igyekszünk bevonni az óvodai rutinokba, lefekvés előtt ők olvasnak angol mesét, angolul beszélgetnek a gyerekekkel. Tevékenységeinkbe úgy próbáljuk bevonni őket, hogy közben megismerjük az ő kultúrájukat, világukat, szokásaikat.

A nagyobb gyerekek drámajátékban is részt vettek, mely az önismeret és a személyiség pozitív fejlődését támogatja.
A meleg napoknak köszönhetően délutánonként a kicsi medencét vízzel töltünk meg. Ebben pancsolhatnak kedvükre a gyerekek, sőt még vizes ügyességi játékokat is játszottunk, amit kicsik, nagyok mind élveztek.

Pizsamaparti

Share

Fergetegesre sikeredett a tegnap esti pizsamaparti, mi sem bizonyítja annál jobban, hogy a tegnap nap csak ma ért véget.

Rengeteg finomsággal halmoztak el minket: a fenti csoport ízletes tortával kedveskedett, hoztak szőlőt, dinnyét, fagyit, palacsintát, joghurtot, s természetesen vacsoráztunk is.

Hatalmas szappanbuborékokat eregettünk, mókáztunk, volt homokozás, ugrálás, függőágyban pihenés, aztán megérkezett Tihamér, aki gyorsan tüzet gyújtott, nehogy megfázzunk… neeem  Beszélgettünk a közelgő Szentivánéj éjszakájáról, énekeltünk s csakhamar teljesen besötétedett. Ekkor előkerültek a világító kincsek, amik csak arra vártak, hogy a gyerekek megtalálják, aztán folytatódott az este.

Az esti rutin után (mosakodás, átöltözés, fogmosás) mindenki megtalálta a helyét a padláson, s kis technikai hiba után a diavetítés is elkezdődött, ekkor már ma volt.

dav

 

 

Otthonoktatás kiscsoportban a gyakorlatban

Share

Az Otthonoktatás, Szabad tanulás, Magántanulóság lehetőség arra, hogy a gyermekek ne külső szemlélőként vegyenek részt az őket körülvevő és a tágabb környezetük megismerésében, hanem saját érdeklődésükre alapozva, a saját ritmusukban fedezzék fel, ismerjék meg a világot.
Ez a lehetőség szabadság is, hiszen a gyermek számára egy olyan utazás, amely segít az egyéniséggé válásban, abban, hogy saját magához mérten értékeljék, hogy kivételes képességeit kamatoztassa, hogy szociális képességei, érzelmi és értelmi intelligenciája megfelelőképpen fejlődjön.”

Ferencz-Gyöngyösi Gyöngyvér Noémi pedagógus és anya, Ferencz-Gyöngyösi Tas-János apa, valamint Varga-Pál Petri Zsolt szülő, beszéltek nekünk tapasztalataikról.

Gyöngyvér arról beszélt, hogy:

  • mikor jön el az a pillanat amikor a család eldönti, hogy az otthonoktatás a megfelelő járható út
  • milyen kompromisszumokat kell kötni, az otthonoktatás kivitelezéséhez
  • mit jelent az otthonoktatás egyéniben
  • mit jelent az otthonoktatás egy közösségi térben ahol 1o gyermek gyűl össze
  • nem szabad félni az otthonoktatástól
  • otthonoktatás rendszerben
  • milyen rendszerek közt lehet választani
  • melyek a hazánkban elfogadott rendszerek

Tas megosztotta velünk, hogy apaként hogyan járul hozzá az otthonoktatáshoz, hogy a döntés közös amikor erre az útra léptek, hogy ez egy életforma, valamint hogyan veszi ki részét mindebből.

Varga-Pál Petri Zsolt arról szólt, hogy hol volt az a pont amikor az otthon oktatásra váltottak az állami oktatásból. Hol és miben látja az otthonoktatás előnyeit, miért bátorít másokat, hogy ezt az oktatási formát válasszák.

Előadás közben és azt követve beszélgetésre került sor az érdeklődőkkel.

Örülünk, hogy ilyen szép számban eljöttek, meghallgatták a tapasztalatokat, izgalmas párbeszédek kerekedtek.

Noémi szavaival zárom beszámolóm: ’’ajánlom az otthonoktatást mindazoknak akik nem félnek tőle, azoknak akik nem félnek váltani’’.