Sztánai farsang 2020

Share

Ismét eljött a február, ami a Mikó Óvodában mostmár három éve egyet jelent a sztánai farsangi mulatsággal. A sztánai közösségi ház már péntek este megtelt gyerekzsivajjal és a felnőttek felszabadult beszélgetésének hangjaival.

Szombat reggel pedig megkezdődött az igazi mulatozás. Reggeli után a gyerekek és néhány vállalkozó szellemű felnőtt szekérre pattan, és körbekocsikázta a mesébe illő hangulatú falucskát, akik pedig nem szekereztek, a vendégház udvarát vették birtokba a különösen szép februári napsütésben. Közben a konyhában készült az ízletes ebéd, a szorgalmas apukák pedig az előtértben töltötték a sok-sok méter kolbászt. A délelőtt folyamán elkészült a kiszebáb is, melyet fel is állítottunk a neki szánt helyre, majd mindenki papírra vetette búját-baját, és a cetliket a kiszebábba dugdosta, hogy az égetéssel együtt jelképesen így szabaduljon meg tőle.

 

A finom ebéd után rövid pihenés következett, majd mindenki nagy örömére elérkezett a jelmezöltés várva várt pillanata. A termet ellepték a különböző mesefigura-családok, mindenki lelkesen magyarázta, hogy ő tulajdonképpen kicsoda-micsoda, aztán „hivatalosan” is bemutatkozott minden család, elmondta az alkalomra költött versikéjét. A bemutatkozókat gyermektáncház követte, ahol a talpalávalót igazi, hamisítatlan népzenészek húzták. Később kisorsoltuk a tombolaszámokat is, a befolyt összeget pedig Noel számára ajánlotta fel a szülői közösség. Miután jól kifáradtunk a játékban, táncban, az udvaron elégettük a kiszebábot, majd megkóstoltuk a délelőtt folyamán elkészült kolbászokat. Az este kötetlen szórakozással zárult.

Vasárnap reggel ki frisebben, ki álmosabban, ki gyalog, ki szekéren, de mindenképp elszántan elindultunk a Varjúvár felé, és a sarat és fáradságot legyűrve mindenki eljutott ehhez a gyönyörű épülethez, melynek meglátogatása szintén lassan hagyományszámba megy nálunk. Ebéd után pedig mindenki hazaindult egy mozgalmas és élménydús hétvége emlékével.

Rendhagyó karácsonyi ünnepély hagyományteremtő szándékkal

Share

Bár a Kiskarácsony, nagykarácsony kétségtelenül halhatatlan klasszikus, a Mikó Óvodában az ez évi ünnepségen mégsem ezé a dalé volt a főszerep. Gondoltak egy nagyot az óvók, és kiötölték, itt az ideje átadni a stafétát a szülői közösségnek, hogy most az egyszer (és reméljük még lesz rá példa máskor is) ők is megmutathassák, mit tudnak. Így 2019 december 17-én óvodánkban újszerű karácsonyi ünnepélyre került sor, idén a szülők készültek számunkra meglepetéssel, mégpedig egy-egy előadással csoportonként.

Lenti csoportos szülők: A bagoly, aki félt a sötétben
Fenti csoportos szülők: A három fenyőfa
Bölcsis szülők: Az állatok karácsonya

A próbák lázasan folytak egész decemberben, a szülők mindent beleadtak, hogy remekül sikerüljenek az előadások. Lelkesen és kitartóan dolgoztak, ennek pedig meg is lett az eredménye. A kis meseadaptációk nagyszerűen sikerültek, mindenki a legjobbat adta, a kicsik pedig csak ámultak-bámultak, és büszkén csodálták szüleik produkcióját.  Valóban egyedülálló meglepetés volt. Mindannyiunkat eltöltött az ünnepi hangulat, és hogy a Kiskarácsony, nagykarácsony se maradjon ki, csillagszóró gyújtás közben, azt is közösen elénekeltük.

Az ünnepély ideje alatt Kicsi Noelnek gyűjtöttünk adományokat, az adakozók közt pedig tombola szelvényeket osztottunk szét, így az estét tombola sorsolással zártuk, a szerencsés családok pedig hazavihettek egy darabkát az ünnepély díszletéből a kezükben, és egy szép emléket a szívükben.

Ausztrália

Share
Ezen a héten Ausztráliába kalandoztunk. Felfedeztük izgalmas tájait és állatvilágát. Lesetár Dávid Egy ausztrál állatmese című történetén keresztül ismerkedtünk meg a kenguruval, koalával, mindenki kedvencével a kacsacsőrű emlőssel, a dingóval és a galléros gyíkkal. A kengururól egy verset is tanultunk:
Szuhanics Albert:
Kengurudal
Volt egyszer egy kenguru,
Sosem volt ő szomorú.
Tele volt az erszénye,
Pénzt nem rakott beléje.

A kisfia ott lakott,
Állandóan matatott.
Mégsem bánta mamája,
Büszke volt a fiára.

Készítettünk a héten kengurut, mely az ausztrál sivatagban ugrált, koalát papírtányérból és kidíszítettük a Máté által hozott fosszíliákat, melyeket gondosan gyűjtött össze. A nagy hőségre való tekintettel jókat pancsoltunk az udvaron. Pénteken diafilmet is néztünk az ausztráliai állatokról, a gyerekek ügyesen felismerték őket.

Utazás a sarkvidékeken!

Share

Ugyan még messze van a tél, de mi a héten nagyon hideg helyekre utaztunk el. Képzeletben ellátogattunk az Északi valamint a Déli sarkvidékre.

Megnéztük, hogy melyik hol helyezkedik el. Ezek után beszélgettünk arról, hogy melyik sarkvidéken kik élnek. Megtudtuk, hogy fent északon el az eszkimó. Ismerkedtünk a pingvinekkel is. Egy mese segítségével tudomást szereztünk a pingvinek életéről. Ottó és Leó elmesélték, hogy saját maguk fogják ki a halakat és azzal táplálkoznak, valamint amikor nagy hóvihar közeleg szorosan egymáshoz szorulnak, így melegen tartják egymást.  A pingvinek megmutatták milyen a pingvin tánc, amit közösen el is táncoltunk. Ezután papírból hengereket alkottunk és pingvineket készítettünk. A flúgos pingvin nevű játék sem maradhatott ki a napunkból.
Ahogyan fentebb is említettem beszéltünk az eszkimókról, akikről megtudtuk hogy igluban élnek. Közös munka által megalkottuk mi is a közös iglunkat. 

Az Északi sarkon élő jegesmedvéről sem feledkezzünk meg. Róla is sok érdekességek tudtunk meg. Közösen tanultuk meg a Nemzetközi medve-indulót. 

A hetet egy rövid összefoglalóval zártuk le. A gyerekek ügyességi játékokban vehettek részt. Átküzdötték magukat az óceán hideg vízen, vékony pallón egyensúlyozva. Jeges medvét etettek és hó csúszdán csúsztak majd jeges vízben halásztak.

 

Már ismerjük Dél-Amerikát is!

Share
Ezen héten Dél-Amerika tájain barangoltunk. Túrázni indultunk az esőerdőkben, izgalmas felfedezéseket tettünk a víz körforgásáról egy önkéntes szobanövény segítségével, elképzeltük, hogy milyen lehet a párás levegőben a hatalmas levelek között bolyongani és színes, érdekes állatokat lencsevégre kapni. Kézlenyomatainkból saját színes papagájokat készítettünk, megkerestük Brazíliát a térképen és a földgömbön és imitáltuk az eső hangjait, eljártuk az esőerdő táncot, és közben tanultunk figyelni egymásra, sokat beszélgettünk az esőerdők jelentőségéről is. Kedden Peruba látogattunk, megismerkedtünk a térképével, a pampákkal és az állatvilágával, lámákat készítettünk fonalból, és egy verset is tanultunk erről a kedves teremtményről:
Jáger László: A láma
A legszebb állat lám, a láma
lobog a szélben pántlikája
robog a pampán pattogón
akár egy őrült patagónde mikor álmos a búrája
nem lobog szélben pántlikája
csak horkol a pampán pattogón
akár egy őrült patagón.

Szerdán az inkák kultúrájával ismerkedtünk, mesét olvastunk a Napisten és az emberek kapcsolatáról. Természetesen a számunkra is sokat jelentő kulturális tényezőt, a kakaót sem hagytuk ki a történetből.

Csütörtökön eső idéző hangszereket készítettünk, majd ki is próbáltuk őket ritmusgyakorlatok keretében, a gyerekek annyira belejöttek, hogy az általuk ismert legtöbb mondókát elzörögtük. Az esőt, ennek ellenére, nem sikerült megidéznünk, de ezt annyira nem bántuk, hisz a hét második felében, újból sokat játszhattunk kint a friss levegőn.

Pénteken perui népművészeti kollázsokat készítettünk, és a hetet egy sivatagi akadálypályával és stafétával zártuk, a gyerekek nagy örömére. Önkénteseinktől is elbúcsúztunk, minden gyermeket megleptek egy különleges képeslappal, melyet emlékbe haza vihettek.
Erik a héten 5 éves lett. Ezúttal is kívánunk neki boldog születésnapot!