Sztánai farsang 2020

Share

Ismét eljött a február, ami a Mikó Óvodában mostmár három éve egyet jelent a sztánai farsangi mulatsággal. A sztánai közösségi ház már péntek este megtelt gyerekzsivajjal és a felnőttek felszabadult beszélgetésének hangjaival.

Szombat reggel pedig megkezdődött az igazi mulatozás. Reggeli után a gyerekek és néhány vállalkozó szellemű felnőtt szekérre pattan, és körbekocsikázta a mesébe illő hangulatú falucskát, akik pedig nem szekereztek, a vendégház udvarát vették birtokba a különösen szép februári napsütésben. Közben a konyhában készült az ízletes ebéd, a szorgalmas apukák pedig az előtértben töltötték a sok-sok méter kolbászt. A délelőtt folyamán elkészült a kiszebáb is, melyet fel is állítottunk a neki szánt helyre, majd mindenki papírra vetette búját-baját, és a cetliket a kiszebábba dugdosta, hogy az égetéssel együtt jelképesen így szabaduljon meg tőle.

 

A finom ebéd után rövid pihenés következett, majd mindenki nagy örömére elérkezett a jelmezöltés várva várt pillanata. A termet ellepték a különböző mesefigura-családok, mindenki lelkesen magyarázta, hogy ő tulajdonképpen kicsoda-micsoda, aztán „hivatalosan” is bemutatkozott minden család, elmondta az alkalomra költött versikéjét. A bemutatkozókat gyermektáncház követte, ahol a talpalávalót igazi, hamisítatlan népzenészek húzták. Később kisorsoltuk a tombolaszámokat is, a befolyt összeget pedig Noel számára ajánlotta fel a szülői közösség. Miután jól kifáradtunk a játékban, táncban, az udvaron elégettük a kiszebábot, majd megkóstoltuk a délelőtt folyamán elkészült kolbászokat. Az este kötetlen szórakozással zárult.

Vasárnap reggel ki frisebben, ki álmosabban, ki gyalog, ki szekéren, de mindenképp elszántan elindultunk a Varjúvár felé, és a sarat és fáradságot legyűrve mindenki eljutott ehhez a gyönyörű épülethez, melynek meglátogatása szintén lassan hagyományszámba megy nálunk. Ebéd után pedig mindenki hazaindult egy mozgalmas és élménydús hétvége emlékével.

Rendhagyó karácsonyi ünnepély hagyományteremtő szándékkal

Share

Bár a Kiskarácsony, nagykarácsony kétségtelenül halhatatlan klasszikus, a Mikó Óvodában az ez évi ünnepségen mégsem ezé a dalé volt a főszerep. Gondoltak egy nagyot az óvók, és kiötölték, itt az ideje átadni a stafétát a szülői közösségnek, hogy most az egyszer (és reméljük még lesz rá példa máskor is) ők is megmutathassák, mit tudnak. Így 2019 december 17-én óvodánkban újszerű karácsonyi ünnepélyre került sor, idén a szülők készültek számunkra meglepetéssel, mégpedig egy-egy előadással csoportonként.

Lenti csoportos szülők: A bagoly, aki félt a sötétben
Fenti csoportos szülők: A három fenyőfa
Bölcsis szülők: Az állatok karácsonya

A próbák lázasan folytak egész decemberben, a szülők mindent beleadtak, hogy remekül sikerüljenek az előadások. Lelkesen és kitartóan dolgoztak, ennek pedig meg is lett az eredménye. A kis meseadaptációk nagyszerűen sikerültek, mindenki a legjobbat adta, a kicsik pedig csak ámultak-bámultak, és büszkén csodálták szüleik produkcióját.  Valóban egyedülálló meglepetés volt. Mindannyiunkat eltöltött az ünnepi hangulat, és hogy a Kiskarácsony, nagykarácsony se maradjon ki, csillagszóró gyújtás közben, azt is közösen elénekeltük.

Az ünnepély ideje alatt Kicsi Noelnek gyűjtöttünk adományokat, az adakozók közt pedig tombola szelvényeket osztottunk szét, így az estét tombola sorsolással zártuk, a szerencsés családok pedig hazavihettek egy darabkát az ünnepély díszletéből a kezükben, és egy szép emléket a szívükben.

Ázsiában jártunk

Share

Az elmúlt héten a távoli Ázsia különböző országaiban kalandoztunk. Hétfőn bejártuk a kontinens tájait. Beszélgettünk az állatvilágáról és tanultunk egy tevés verset is. A vers mellett naplementében sétálgató tevét is ragasztottunk különböző színű papír darabkákból.

Kedden Japánban álltunk meg, ahol megtudtuk hogyan köszönnek és hogyan köszönnek el az eberek egymástól, „Konnicshiwa”, „Sayonara”. Valamint azt is megtudtunk, hogy köszönéskor meghajolnak egymásnak, tiszteletük jeléül. Japánban szó volt a rizs földekről és a sushiról. A gyerekek kipróbálhatták a japánok által használt pálcikákat, úgyhogy anyagból készült sushikat tettek egyik tányérról a másikban.

Szerdán Kína területét fedeztük fel. A napot egy kínai népmesével kezdtünk „Aki elhodrja a hegyet”. Körbejártuk a Kínai nagy falat, a gyerekek fakockákból el is készítették a saját nagy falukat. Ámultan hallgatták, hogy egyes hiedelmek szerint a Kínai nagy fal az Ürből is látszik és réges rég Kína megvédése érdekében építették az ott élő emberek. Szó esett a jellegzetes legyezőről is, melyet a gyerekek kiegészítettek azokkal az információkkal, melyeket már tudtak róla. A nyári hőségben éppen kapóra jött a színes legyező, így gyerekek örömmel elkészítették a saját legyezőiket.

Csütörtökön India földjére érkeztünk. India egyik jelképéről, a páváról beszélgettünk. Elhangzott, hogy mivel táplálkozik és mire használja a színes tollait. A gyerek maguk festhették meg a pompásabbnál pompásabb színes páva tollakat.

A hetet egy izgalmas akadálypályával zártuk. Az első megállónál a gyerekek kézügyességét és türelmét tettük próbára: kínai pálcikával pakoltak át sushikat egyik tányérból a másikba. A második megállónál a gyerekek egyensúlya volt megmérettetve: karikából karikába egy lábon kellett átszökdeli, ezután egy kötélen kellett egyensúlyozni. A harmadik megálló a gyerekek erejét, probléma megoldási képességét és szem-kéz koordinációját mérte fel: kötélre másztak, ezután egy alagúton kellett átjussanak melynek végén egy célba dobó játék várta őket. Az utolsó megálló volt a legnehezebb, amely újból megmérettette a gyerekek szem-kéz koordinációját és figyelmét: színes karikákat kellet rádobjanak különböző távolságban elhelyezkedő oszlopokra. Tovább menve bójákat kellett kikerülniük, úgy hogy egy kis labdát a kezükkel irányítottak. Az utolsó próbatétel egy célba dobó játék volt, ahol a gyerekek egy labdát kellett átdobjanak egy magasan lévő nagy karikán. A gyerekek lelkesen mentek végig és oldották meg az akadályokat, szurkoltak és biztatták egymást.

Már ismerjük Dél-Amerikát is!

Share
Ezen héten Dél-Amerika tájain barangoltunk. Túrázni indultunk az esőerdőkben, izgalmas felfedezéseket tettünk a víz körforgásáról egy önkéntes szobanövény segítségével, elképzeltük, hogy milyen lehet a párás levegőben a hatalmas levelek között bolyongani és színes, érdekes állatokat lencsevégre kapni. Kézlenyomatainkból saját színes papagájokat készítettünk, megkerestük Brazíliát a térképen és a földgömbön és imitáltuk az eső hangjait, eljártuk az esőerdő táncot, és közben tanultunk figyelni egymásra, sokat beszélgettünk az esőerdők jelentőségéről is. Kedden Peruba látogattunk, megismerkedtünk a térképével, a pampákkal és az állatvilágával, lámákat készítettünk fonalból, és egy verset is tanultunk erről a kedves teremtményről:
Jáger László: A láma
A legszebb állat lám, a láma
lobog a szélben pántlikája
robog a pampán pattogón
akár egy őrült patagónde mikor álmos a búrája
nem lobog szélben pántlikája
csak horkol a pampán pattogón
akár egy őrült patagón.

Szerdán az inkák kultúrájával ismerkedtünk, mesét olvastunk a Napisten és az emberek kapcsolatáról. Természetesen a számunkra is sokat jelentő kulturális tényezőt, a kakaót sem hagytuk ki a történetből.

Csütörtökön eső idéző hangszereket készítettünk, majd ki is próbáltuk őket ritmusgyakorlatok keretében, a gyerekek annyira belejöttek, hogy az általuk ismert legtöbb mondókát elzörögtük. Az esőt, ennek ellenére, nem sikerült megidéznünk, de ezt annyira nem bántuk, hisz a hét második felében, újból sokat játszhattunk kint a friss levegőn.

Pénteken perui népművészeti kollázsokat készítettünk, és a hetet egy sivatagi akadálypályával és stafétával zártuk, a gyerekek nagy örömére. Önkénteseinktől is elbúcsúztunk, minden gyermeket megleptek egy különleges képeslappal, melyet emlékbe haza vihettek.
Erik a héten 5 éves lett. Ezúttal is kívánunk neki boldog születésnapot!

Észak-Amerikában kalandoztunk

Share
Az elmúlt héten az észak amerikai kontinenssel ismerkedtünk behatóbban. A hetet a földrész felfedezésével kezdtük, ifjú Kolumbuszokként a térképen és a földgömbön is megkerestük, megvizsgáltuk mi veszi körül, mivel szomszédos, és az Amerikai Egyesült Államok zászlaját is elkészítettük, és az azon található jelképek jelentését is megbeszéltük. Kedden északabbra vándoroltunk, megcsodáltuk a világ legnagyobb vízesését, a Niagarát, ismeretterjesztő filmet is néztünk róla, hogy a gyermekek össze tudják kapcsolni a hallottakat a látottakkal.

Ujjunkkal vízesést festettünk, és egy verset is tanultunk erről a természeti csodáról, amely így hangzik:
Hömpölygő őserő,
sziklákon csörtető,
nagy mélybe zuhanó,
habokban utazó,
mindennél erősebb
ezernyi esőcsepp.
Szerdán a cowboyok világával ismerkedtünk, megbeszéltük miről ismerszik meg a jó cowboy: kalapja és lova van és jól bánik a lasszóval. Lovacskákat készítettünk csipesz cowboyokkal. Csütörtökön betekintettünk az amerikai őslakosok világába, életmódjukkal egy mesén keresztül ismerkedtünk meg, amelyet az alábbi linken megtaláltok:
Kézlenyomatokkal indiánt készítettünk, melyet jellegzetes tollakkal díszítettünk.
Pénteken az előző napi témához kapcsolódva egy indián falu kinézetével, működésével ismerkedtünk egy ismeretterjesztő filmen keresztül. Megbeszéltük, hogy Romániából hogyan juthatunk el Amerikába.
Délutánonként Bea tartott közös gyógytorna foglalkozásokat, melyet a gyerekek nagyon élveztek.
Az önkéntesek ezen a héten is velünk voltak. A gyerekek szívesen játszanak velük, jó barátság alakult ki köztük.

Szil,szál, szalmaszál! Merre jár a Pál?

Share
Az elmúlt héten, a nagy melegben, mi másról is beszélhettünk volna, mint a vízről, a tengerekről és óceánokról. Képzeletben látogattunk oda, megnéztük a térképen, hogy hol helyezkednek el. Közösen beszéltük meg, hogy miket vinnénk magunkkal a hátizsákunkban egy tengerparti kirándulásra és mit egy hegyi túrára.A Csodamalom című mese kapcsán, beszélgettünk arról is, hogy miért sós a tenger vize. Megnéztük az óceán szintjeit és élővilágát is. A szintek ismertetéséhez tintával színeztük a vizet, így különböztettük meg őket. A hatalmas óceánok és tengerek után, egy kisebb vízi világban is elmerültünk, akváriumot készítettünk. Ebbe akasztották be saját készítésű halaikat a gyerekek.
Önkéntesek is érkeztek az óvodánkba az elmúlt héten, Törökországból és Japánból. Őket igyekszünk bevonni az óvodai rutinokba, lefekvés előtt ők olvasnak angol mesét, angolul beszélgetnek a gyerekekkel. Tevékenységeinkbe úgy próbáljuk bevonni őket, hogy közben megismerjük az ő kultúrájukat, világukat, szokásaikat.

A nagyobb gyerekek drámajátékban is részt vettek, mely az önismeret és a személyiség pozitív fejlődését támogatja.
A meleg napoknak köszönhetően délutánonként a kicsi medencét vízzel töltünk meg. Ebben pancsolhatnak kedvükre a gyerekek, sőt még vizes ügyességi játékokat is játszottunk, amit kicsik, nagyok mind élveztek.

Pizsamaparti

Share

Fergetegesre sikeredett a tegnap esti pizsamaparti, mi sem bizonyítja annál jobban, hogy a tegnap nap csak ma ért véget.

Rengeteg finomsággal halmoztak el minket: a fenti csoport ízletes tortával kedveskedett, hoztak szőlőt, dinnyét, fagyit, palacsintát, joghurtot, s természetesen vacsoráztunk is.

Hatalmas szappanbuborékokat eregettünk, mókáztunk, volt homokozás, ugrálás, függőágyban pihenés, aztán megérkezett Tihamér, aki gyorsan tüzet gyújtott, nehogy megfázzunk… neeem  Beszélgettünk a közelgő Szentivánéj éjszakájáról, énekeltünk s csakhamar teljesen besötétedett. Ekkor előkerültek a világító kincsek, amik csak arra vártak, hogy a gyerekek megtalálják, aztán folytatódott az este.

Az esti rutin után (mosakodás, átöltözés, fogmosás) mindenki megtalálta a helyét a padláson, s kis technikai hiba után a diavetítés is elkezdődött, ekkor már ma volt.

dav

 

 

Természetismereti tevékenységek a NECC csapatával

Share

Már javában tart a tavasz, mi is egyre több változást fedezünk fel a környezetünkben: kirügyeztek a fák, visszatértek a vándormadarak, melegszik az idő, a nap is egyre gyakrabban bújik elő. Ezért az utóbbi időszakban többet foglalkoztunk a minket körülvevő természettel, megtudtuk, hogy milyen fontos szerepe van a víznek az életünkben, mire van szükségük a növényeknek a növekedéshez, és mi magunk is ültettünk hóvirágot az óvoda kertjébe.

Úgy gondoltuk nem árt azonban tudományos alapot adnunk megfigyeléseinknek, ezért felkértük a NECC elnevezésű, természetismereti foglalkozásokat tartó csapatot, hogy nagyítókkal, tollakkal, csontokkal, távcsövekkel, lepkeszárnyakkal felszerelkezve látogasson el hozzánk. A látogatásra ezen a hétfőn, március 25-én sor is került. A gyerekek már reggel óta izgatottan várták a vendégeket, akikkel sok új, érdekes játékot próbálhatnak ki, a NECC mindenre elszánt csapata pedig egy gyerkőcnek sem okozott csalódást.

Egy rövid beszélgetés után, mely során az apróságok lelkesen csillogtatták tudásukat, rögtön el is indultak a felfedezőútra. A terem négy sarkában mindenki az érdeklődésének megfelelő tevékenységen vehetett részt, majd a többit is kipróbálhatta, így minden kíváncsi szemecske és ujjacska megnézhetett és megtapogathatott minden felfedezésre váró izgalmas dolgot. Volt akit, a madarak és a tollaik, csontjaik érdekeltek, másokat a lepkék szárnya, a rejtélyes magvakat rejtő zsákok, vagy éppen az érdekes üvegbe zárt színes rovarok. Olyanok is akadtak, akik nagyítójukkal a terem minden szegletét megvizsgálták, hátha találnak valamit, amit eddig nem láthattak, és olyanok is, akiknek a kedvenc tárgya a távcső lett, amelytől aztán nehezen is váltak meg.

A tevékenységközpontú foglalkozás alatt, a NECC csapata az élménypedagógia és a tapasztalati tanulás módszereit felhasználva, olyan érdeklődésfelkeltő, barátságos légkört alakított ki, melyben az apróságok játszva, szórakozva szerezhettek ismereteket, tehettek szert készségekre.

Tavaszi családos kirándulás

Share

A tavasz és a szép idő közeledtével, az elmúlt szombaton sor került a tavaszi családi kirándulásunkra.

A feleki Árpád-csúcsot hódítottuk meg. Az út gyerektempóban kb. 1 óra volt, mindenki hősiesen felért. Felérve közösen piknikeztünk egyet, mindenki elővette az otthonról hozott elemózsiát. Út közben, az erdőben üdítő madárdalt lehetett hallgatni, terméseket kerestünk, virágokat és bogarakat lestünk. Fent a tetőn, a gyerekek fára másztak és onnan néztek körül. Megnéztük a nem messze legelésző bárányokat is.

 

 

 

 

Mivel a vakond is szorgosan dolgozott már, sok túrást hagyott maga után, amiben a gyerekek mind örömmel fürödtek veréb módra. A friss levegőn, az erdő és a természet nyugalmában, mindenkinek alkalma nyílt kiszellőztetni a város zajától zúgó fejét.

Összességében, üdítő kirándulásban lehetett részünk. Az idő is kedvezett, hiszen ragyogó napsütésben tehettük meg a sétát, néhány napsugarat még mindig a lelkünkben őrzünk.

Bábszínházi világnap 2019

Share

Másodéves színművészeti egyetemi hallgatók látogattak ma el hozzánk tanárnőjük, Palocsay Kisó Kata vezetésével.

A diákok és a gyerekek számára is fontos találkozás volt a mai. Az óvoda minden szegletéből előkerültek a bábok, így egy nagy közös játék kerekedett ki a találkozásból énekkel, mesével fűszerezve. Köszönjük a lehetőséget, várjuk a következő találkozást!

dav
dav
dav